BRANDER
Tűnj ki a TÖMEGBŐL!
Betöltés, kérlek várj!
Szövegírás 2.0
írta: BRANDER - 2021. szeptember 24.

Szövegírás 2.0 Szövegtípusok a virtuális térben

Ha szövegírásra adjuk a fejünket, nem mehetünk el amellett a sokat hangsúlyozott igazság mellett, ami a három legfontosabb tényezőre hívja fel a figyelmünket: célközönség, üzenet, platform.

Vagyis a munka megkezdése előtt tisztán kell látnunk, hogy kinek, mit és hol fogunk kommunikálni. Ezek után foglalkozhatunk csak a továbbiakkal, a célcsoportunk összetételével, vásárlási és kommunikációs szokásaival, az üzenet nyelvtani kritériumaival, vagy a mindennek otthont adó platformok sajátosságaival. Ebben a cikkben ez utóbbit kezdjük el boncolgatni.


Nézzük tehát a leggyakoribb virtuális felületeket és azok kritériumait szövegíró szemmel!


Közösségi média

Az Instagram és a Facebook posztok szövegeit a közösségi média platformjának sajátosságai miatt vehetjük első körben egy kalap alá, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a célközönség egyre inkább szeparálódik, így az üzenetnek és a szövegnek is ennek alapján kell formálódnia. Ennek az átrendeződésnek köszönhetően (jellemzően idősebb korosztály a felhasználó) a Facebookon több olvasási idővel számolhatunk, mint az Instagramon, sőt bizonyos terméktípusoknál, iparágaknál működőképes lehet az úgynevezett longform poszt is, ami egy részletesebb ismertetőt is magába foglalhat. (Ennél a megoldásnál nincs szükség csupán egyetlen ütős mondat megírására, hiszen bízhatunk az idősebb, vagy a már korábban irántunk elköteleződött olvasók ránk fordított idejében.) Fontos megjegyezni, hogy mint mindent a közösségi médiában, ezt a formát is tesztelni és mérni érdemes, hiszen közel sem biztos, hogy bejön a közönségünknek, azonban ha igen, és értékes tartalmat kapnak tőlünk, hosszú időre megtarthatjuk a figyelmüket és a bizalmukat.

Ebből a szempontból az Instagram más. Jellemzően a fiatalabb korosztály használja, és továbbra is az eredetinek tekinthető funkciója miatt (is) népszerű: képek és videók megosztása. Ha szeretnénk mégis szöveggel (is) megragadni a közönség figyelmét, érdemes röviden és tömören tennünk: ahhoz, hogy ne kelljen a Tovább gombra kattintaniuk, kb. 120 karakter áll rendelkezésünkre. A kommunikáció ezen a felületen, a célközönség korosztályának, valamint az ajánlott kevesebb karakterszámnak köszönhetően megengedőbb az emotikonokkal, így a figyelemfelkeltés, és egy-egy hangulat egy karakterbe sűrítésének érdekében, bátran éljünk velük.


Hirdetés

Amikor online szövegírási szabályokról beszélünk, elsőre talán mindenkinek a különböző hirdetések jutnak eszébe, hiszen a karakterlimit és kulcsszavak itt kapják a legnagyobb szerepet. A Google Ads és a közösségi média felületek is szigorú megkötéseket szabnak karakterszám tekintetében, azonban ez csak egy szelete a komplex működésüknek. Az, hogy a hirdetésünk a megfelelő helyen, időben és közönségnek jelenjen meg, hosszú munkafolyamat vége, amit egy jól komponált, hirdetés- és felhasználóbarát szöveggel koronázhatunk meg. Érdemes tehát ezeken a felületeken is tesztelnünk, erős kulcsszavakat felkutatnunk és alkalmaznunk, emellett pedig a lehető legtöbb és legértékesebb információt belecsempésznünk a megengedett karakterlimitbe.


TV-szpot, rádiószpot

A legszigorúbban szabályozott formátumnak talán a különböző reklámszpotokat tekinthetjük. Sokak szerint a streamszolgáltatók térhódítása miatt egyre kevésbé releváns ezekről a platformokról reklám tekintetében beszélni, azonban az adatok azt mutatják, hogy a hazai lakosság nap mint nap milliós nézettséget és hallgatottságot generál a műsoroknak, és így, természetesen, a közben megjelenő reklámoknak is. A reklámszpotok szövegezésének talán két legfontosabb kritériuma: az idő és a tartalom. A rendkívül értékes reklámpercek felhasználásánál szó szerint minden másodperc, sőt tized- és századmásodperc is számít, azonban, ami a szöveget illeti, nem feltétlenül érdemes maximálisan kihasználnunk a rendelkezésre álló időt. Tehát, amennyiben lehetséges, ne beszéltessük végig a szinkronhangunkkal az összes másodpercet, hiszen ilyen komplex felületek esetében a kevesebb valóban több lehet. Ez kiemelten igaz a tévéreklámokra, hiszen ott a képi világot is kihasználhatjuk az üzenetünk teljessé tételéhez, azonban a rádióban is élhetünk zenével, hangokkal, effektekkel - ezek mind hordozhatnak a hallgatók számára plusz jelentést. Ha azonban mégis az a cél, hogy a lehető legtöbb információt adjuk át a meghatározott idő alatt (például termékbevezetés bizonyos fázisaiban, új akciók megjelenésekor, kifejezetten informatív jellegű üzenetek esetében), akkor egy szpot szövegét úgy érdemes megírni, hogy közben többször teszteljük magunkon: egy stopperórával, hangosan felolvasva. Ha mi beleférünk a keretbe, akkor egy profi szinkronszínész is bele fog.


Szlogen

Egy reklámszlogen megírása már hibrid területnek tekinthető: következetesen kell alkalmaznunk virtuális és nyomtatott felületeken is, hiszen egy ilyen szó vagy mondat jó esetben évekre, évtizedekre is a márkához fog kapcsolódni. A különböző megjelenési felületek azonban teret adhatnak egy kis kreativitásnak: egy új szlogen megírása esetén rögtön figyelembe vehetjük az esetleges adaptálási lehetőségeket: hogyan működne ez a mondat zenével, hanggal, videóval, képpel? A közösségi média és a reklámszpotok rengeteg lehetőséget kínálnak a kísérletezésre, ugyanakkor nem hanyagolhatjuk el azt a szabályt sem, miszerint egy szlogennek kizárólag nyomtatott formában is működnie kell. Hogy ez előny vagy éppen hátrány, azt már nekünk kell eldöntenünk.



BRANDER.hu

Korábbi bejegyzések


Logó-, arculat- és márkamegújulások
írta: BRANDER - 2021. szeptember 22.